Másfél éve kezdődött a rajongásom az indiai éttermek iránt. Mirjam születése előtt be is jártuk a budapesti indiai éttermek javát, és sehol sem kellett csalódnunk. Ahogy jön a tavasz, lassan ismét kimozdulhatunk majd, de addig is a vasárnapi ebédbe csempésztünk némi egzotikumot.
Azért nem a chicken korma elkészítését részletezem, mert bevallom, a könnyebbik utat választottuk, mégpedig egy előre elkészített szósz segítségével. A csirkemellek pirítása nem volt nagy feladat, így egy saját alkotással kellett megpróbálkoznom. Indiai kaja nekem elképzelhetetlen naan kenyér nélkül, ezért - és mert nem rajongok a rizsért -belevágtam. De előbb még vessünk egy pillantást a szósz címkéjére. Az indiai marketing gyöngyszeme: a szósz, ami versenytársánál sokkal finomabb... Mondhatni: Testsieger, Gut (2.1)
Na de vágjunk bele, hogyan is készült a lakótelepi kemencében autentikus naan kenyér. A naan irodalma megoszlik két főbb módszer között: sütőben, illetve serpenyőben készült. Én végignéztem a receptek mellé csatolt képeket, és amelyik leginkább hasonlított az éttermekben látott változatra, az lett a nyerő. Így egy serpenyős megoldásra számítsatok.
Hozzávalók:
50 dkg liszt
fél kocka (kb. 2,5 dkg) élesztő,
1,5 dl natúr joghurt,
2 evőkanál étolaj,
1 mokkáskanál só,
1 kiskanál cukor,
langyos víz (kb. 2 dl)
A süteményes tészták elkészítése eddig nem okozott gondot, de a kenyértészta újdonság volt: itt élesztőt kell használni. Sőt, futtatni. Ez a művelet óvatosságot igényel, ennek hiányában pedig tartalék élesztőt. Nekem elsőre sikerült a kívánt eredmény, ezt a szerencsének tudom be. Egy deciliter langyos (inkább hidegebb, mint meleg...) vízbe keverek egy kávéskanál cukrot és egy evőkanál lisztet, majd belemorzsolom az élesztőt (egy csomag fele az adag). Ha elindulnak a gombák, akkor hamar a tetejére úszik, és nem túl gusztusos barna habot növeszt. Amennyiben sikeresek voltunk, hagyjuk tobzódni magában az élesztőgombát, jöhet a tészta.
Összeöntjük a lisztet, az étolajat, a sót, a joghurtot, majd a végén lassan hozzáöntjük a felfuttatott élesztőt. Célszerű odakészíteni egy pohárban némi vizet, ezzel folyósíthatjuk a tésztát, ha túl száraz lenne. Csak óvatosan a vízzel, könnyen elázhat, amihez adhatunk lisztet, majd ismét vizet az idők végezetéig... A cél az, hogy könnyen formálható, de nem ragadós massza álljon elő, amit konyharuhával 30 percre letakarva kelesztünk. Ha megvan, akkor 12 egyenlő gombócra osztjuk, és ismét letakarva még negyed órát pihennek.
Most következik a kritikus rész. Vagy lapítsuk az összes gombócot papírvékony körré, vagy kérjünk meg erre valakit, amíg mi sütjük. Én így is alig bírtam a tempót, ami a recept szerint sima ügy. Ha nincs Nóri, akkor az elsőn sem jutok túl sérülés nélkül. A sütéshez egy jobb palacsintasütő megfelel, minden olaj nélkül. Nagyon hamar sül, az állapotára a tészta hólyagosodásából következtethetünk, rosszabb esetben a fekete füstből. Megfordítva még kevesebb idő kell neki, egy naan max. 2 perc alatt megvan. Nekem miután egy elkészült, le kellett kapargatnom az odakozmált lisztet a sütőről, de ez csak két mozdulat, aztán mehetett minden tovább. Mikor a következőt fölrakjuk, pont annyi időnk van, hogy megvajazzuk az előbb elkészült példányt. Ettől lesz vajas a naan kenyerünk, márpedig ez az alapkategória az étteremben, ergó a vaj nélkülözhetetlen.
Miután kb 20 perc alatt minden kenyerünk kisült, gyorsan utánmelegítettük a csirkés szószt, és már ettünk is. Nem dicsekvésből mondom, de igazi indiai hangulat lett, ez pedig nagyban a finom kenyérnek köszönhető. Jó étvágyat!
